Iskolánk múltja

Iskolánk a Mária telep iskolája. Vonzáskörzete Gyömrő délnyugati része, a Szt. István út és a vasút-vonal által határolt nagyjából háromszögletű területrész. A város bővülésével, a gyereklétszám növekedésével a körzethatár többször módosult.

1911 – 1920

Jóllehet, a római katolikus egyház tanítóiról már 1896-tól vannak feljegyzések (tanítók: Bilik Emil, Szarka Gábor, Balogh István, Misik Zsigmond), a Kossuth Ferenc utcában csak 1911-ben épült új iskola. Az új iskola létrejöttét indokolta a község lakosai számának folyamatos emelkedése, a telepek kialakulása. A telket, amelyen az iskola épült, a katolikus egyház vásárolta 1911-ben és még ebben az évben elkészült két tanterem, valamint a tanítói lakás. Az első tanító Misik Zsigmond volt. Néhány évvel később már szűknek bizonyult ez a két tanterem, ezért újabb hárommal bővítették. Utóbbiak érdekessége, hogy a háromból kettő összenyitható volt és ez lehetővé tette egy iskolakápolna létrehozását is. A terem végében egy faszekrényben kapott helyet az oltár, így azt a tanítás alatt elzárhatták. A művelődési ház elkészültéig itt tartották a miséket. 1925-ben a római katolikus egyház tulajdonába került a Deák Ferenc utca 26. szám alatti épület is.

1920 – 1948

1920-ban létesült Gyömrőn a polgári leány- és fiúiskola. 1925-ben szétvált a koedukáció. A leány polgári iskola a Kossuth Ferenc utcában működött, az igazgatónő Bodnár Anna volt, a fiú polgári iskola a Deák Ferenc utcában kapott helyet, igazgatója dr. Hermann István lett.

Mind a fiú, mind a leány polgáriban – az iskolatípus közel negyedszázados fennállása alatt – nagyszerű pedagógusok tanítottak. Dr. Hermann István jezsuita képzésben részesült, Xantus Elek tanítóképzős tanár volt, Erdélyből menekült az első világháború után és igen tevékeny közéleti szerepet vállalt: lapot szerkesztett (Gyömrői Járás), tűzoltóparancsnoki tisztet viselt és jelentősen kivette részét a népművelésből, ünnepélyek szervezéséből. 1944 nyarán halt meg. Lovaghy István 1925-től harminc éven át tanította a község tanulóifjúságát rajzolni, festeni. Hosszú évekig a polgári iskola igazgatói tisztét is betöltötte. Dobossy László pedagógiai pályafutását szintén a gyömrői polgári iskolában kezdte, majd a monori József Attila Gimnázium tanáraként ment nyugdíjba. A polgári iskola kiemelkedő pedagógusai voltak még Dobossy Ilona és Petravich Andorné is. Az egykori “Római Katolikus Államilag Segélyezett Polgári Iskolákban” magas színvonalú oktatás folyt, amit az is bizonyít, hogy az itt végzett tanulók minden nehézség nélkül léphettek a gimnáziumba, a kereskedelmi iskolába, sőt a tanítóképzőkbe is.

A polgári iskolában 1920 szeptemberében indult meg a tanítás. Az iskola neve ekkor Gyömrői Római Katolikus Polgári Fiú- és Lányiskola volt. Ettől az időponttól vannak írásos dokumentumaink is intézményünkről.

A polgáriba az elemi népiskola első négy osztályának elvégzése után iratkozhattak be a tanulók. A korábban 6 osztályos iskolatípus képzési ideje a XX. század elejére négy évre csökkent, elvégzése után az alacsonyabb tisztviselői pályák betöltésére nyílt lehetőség. A polgári iskola tehát a városi kispolgárság igényeit elégítette ki. Tantárgyait a gyakorlati hasznosság, a polgári életforma szükségletei alapján állították össze. Egy 1940/41-es tanévben kiadott évkönyv adatai alapján a következő tantárgyakat tanították iskolánkban a négy évfolyamon:

• hit- és erkölcstan
• magyar nyelv
• német nyelv
• számtan-mértan
• növény- és állattan
• hazai és egyetemes történelem
• hazai és egyetemes földrajz
• természettan és vegytan
• mezei gazdaságtan
• közgazdaságtan
• kézimunka
• egészségtan
• ének (karének, egyházi ének)
• testgyakorlás
• szépírás, gyorsírás
• rajz

Értékelték a tanulók magaviseletét (magatartás) és rendszeretetét (szorgalom).

Az 1920/21-es tanévben a polgári fiú osztályokban 24 fő elsős és 8 másodikos, a lányosztályokban 18 fő elsős és 8 fő másodikos tanuló kezdte meg tanulmányait. Az induló létszám a következő években fokozatosan növekedett. Az 1930/31-es tanévben már 111 fiú és 96 lány tanult a négy évfolyamon.

A polgári iskola történetében a legmagasabb tanulói létszám az 1940/41-es tanévben volt, amikor 169 fiú és 120 lány tanult az intézményben (közülük 23 fiú és 16 lány magántanuló volt).

A II. világháború miatt, illetve a háború utáni oktatásügyi átalakítások (8 osztályos általános iskola bevezetése, az iskolák államosítása) következtében a polgári osztályok létszáma folyamatosan csökkent az iskolatípus 1946-os megszüntetéséig, illetve a 8 osztályos alapfokú képzés bevezetéséig.

A II. világháború után 1945 augusztusában látott napvilágot az ideiglenes kormány rendelete, amely kimondta, hogy a népiskola 1-8. és a gimnázium, illetőleg a polgári iskola 1-4. osztálya helyett „általános iskola” elnevezéssel új iskolát kell szervezni. A kormányrendeletet követő miniszteri rendelet az általános iskola 5. osztályává minősítette a gimnázium és a polgári iskola első osztályát.

Az 1948-ban bekövetkezett iskolaállamosítás az iskolafenntartók kérdésében hozott jelentős változást. Iskolánk fenntartója a Katolikus Egyház helyett az állam lett.

A polgári iskolában volt tandíj. A már említett évkönyv adatai szerint a legalacsonyabb tandíj 15, a legmagasabb tandíj 80 pengő volt egy tanévre. A legtöbb tanuló 60 pengő tandíjat fizetett. A kitűnő tanulók és a rászoruló családok fizetési mentességet kaptak. Akkor még az 1-es volt a legjobb osztályzat.

A tantestület tagjai az 1940/41-es tanévben:

Hidvégi Nándor	magyar-történelem	megbízott igazgató
Dobossy Ilona	magyar-történelem	II.leányosztály osztályfőnöke
Dobossy László	magyar-latin	II. fiúosztály osztályfőnöke
Dr. Havasyné Dobay Emilia	mennyiségtan, természettudományok	III.fiúosztály osztályfőnöke
Lovaghy István	rajz	I. és IV. fiúosztály osztályfőnöke
özvegy Mátyásné Sebes Mária	nyelv, történelem
Petravich Klára	mennyiségtan, természettudományok	I. és III. lányosztályok osztályfőnöke
Vida Rozália Terézia	nyelv, történettudomány	IV. leányosztály osztályfőnöke
Detre László	evangélikus hitoktató
Prause Jószef	római katolikus hitoktató
Rosenberg Adolf	izraelita hitoktató
Széles László	református hitoktató

Néhány érdekes adat az 1940/41-es tanévben kiadott évkönyvből:

• a tanulók nagyobb része gyömrői volt, de 106 tanuló más településről – Ecser, Maglód, Budapest, Mende, Kóka, Tápiósüly, Tápiósáp, Tápiószecső, Szentmártonkáta, Péteri, Gomba – járt iskolába.
• 209 tanuló római katolikus volt, 80 tanuló más vallású – református, evangélikus, unitárius, izraelita.
• Nyilvántartották a szülők foglalkozását is. A legtöbb szülő – 83 fő – ipari segédmunkás volt, ezután a sorrend: közlekedési segédszemély, kisiparos, gazdasági segédszemély, közhivatású altiszt, kiskereskedő, kisbirtokos, nyugdíjas altiszt, köztisztviselő, tanár-tanító, napszámos, önálló őstermelő, nyugdíjas köztisztviselő.

A „Deák”

Pontos információnk nincs arról, hogy mikor épült meg iskolánk másik épülete, de az anyakönyvekben megtalálható adatokból kikövetkeztethető, hogy az 1925/26-os tanévben kezdődött meg a tanítás a Deák Ferenc utca 26. szám alatti négy tanteremben. Ide költöztek a fiú osztályok, és 8 éven keresztül külön épületben, külön igazgatás mellett működött a polgári lány- és fiúiskola.

A „Deák” épület az általános iskola bevezetése, az államosítás után is megmaradt, két épületben folyt a tanítás. Később az alsó tagozatosok tanultak itt, egészen 1992-ig. Ekkor indult meg iskolánkban a szakiskolai oktatás és ettől az időponttól szakiskolás tanulóink otthona volt a képzési forma 2016-os megszűnéséig.

A szakiskolai képzés 24 éve alatt sokat szépült, korszerűsödött az épület. Pályázati forrásokból és a szakképzési hozzájárulásokból központi fűtésrendszer, teljes külső hőszigetelés, tatarozás, nyílászárócsere mellett új vizesblokk és irodahelyiség épült. Az aszfaltos sportpálya kialakításával egyidőben került sor az udvar parkosítására. Barátságos, hangulatos környezet alakult ki, amit nagyon szerettek szakiskolás tanulóink.

2016 után az épületet az önkormányzat átalakította, jelenleg óvodai nevelés folyik benne.

II. világháború után

A II. világháború után az oktatásügyben is jelentős változások történtek. Megszüntették a polgári iskola rendszerét és 1948-tól kötelező 8 osztályos általános iskolai oktatást vezettek be az országban.

A két éves átmeneti időszakban – a polgári iskola megszüntetése és az általános iskola bevezetése közötti időben – iskolánk Római Katolikus Általános Fiúiskola, illetve Római Katolikus Általános Lányiskola néven működött külön épületben, de egy igazgatóság alatt. 1948-tól államosították az iskolánkat is és ettől az időponttól indult meg a 8 évfolyamos általános iskolai oktatás. Az államosítással egyidőben Gyömrőn két önálló oktatási körzetet alakítottak ki, amely közül az egyik a Kossuth Iskola volt, hozzá tartozott a falusi iskola is.

Az első évben 511 tanulója volt az iskolának, 16 osztályban. Az elemi iskolák a gimnáziumok és a polgári iskolák is megszűntek, az ott működő osztályokat általános iskolai osztályokká minősítették át.

Kiemelt cél volt az írástudatlanság, az analfabetizmus felszámolása. Korabeli adatok alapján a II. világháború befejezése időszakában Magyarországon a 15%-ot is meghaladta azoknak az aránya, akik semmilyen iskolát nem végeztek, nem tudtak írni, olvasni. Valószínű ennek is volt köszönhető a magas létszám. Az első évben volt olyan osztály, amelybe 48 tanuló járt,  és volt 40 és 39 fős osztály is. A 7. és 8. évfolyamon külön osztályba jártak a fiúk és a lányok.

Ugyancsak az első évben működött egy kihelyezett osztály Tövespusztai Állami Általános Iskola névvel, összevont 1-4. osztállyal, 15 tanulóval. Ugyancsak az első évben indítottak dolgozók tanfolyamát is, valószínűleg az írástudatlanság felszámolása érdekében. A dolgozók tanfolyama az 5. és 6. évfolyamon 28-28 fő és 7-8. évfolyamon 20-20 fővel működött.

A mai ismereteink szerint nem is tudjuk, hogyan tudtak ennyi gyereket elhelyezni, hiszen a Deák utcai épületben négy, a Kossuth Ferenc utcában pedig öt tanterem volt. Valószínűleg délelőtti-délutáni váltott műszakú tanítás volt az iskolában.

Mivel az iskola tornateremmel nem rendelkezett, Prause József esperes úr felajánlotta a Simon Mihály téri, saját tulajdonában lévő házát – amely korábban cserkészotthonként működött, ma itt üzemel a Cserna pékség – a testnevelés órák megtartására. Több mint két évtizedig itt tartották a testnevelés órákat. Ebben az épületben kapott helyet kezdetekben az igazgatói iroda is.

A gyereklétszámok és a tanulócsoportok száma a következőképpen alakult az 1848/49-es tanévtől napjainkig.

Tanév	osztályok száma	tanulók száma (fő)
1948/49	16	511
1958/59	12	318
1968/69	10	321
1978/79	14	349
1988/89	15	323
1998/99	14 +3 szakiskolai osztály	298 75
2008/09	16 +4 szakiskolai osztály	380 134
2018/19	19	520
2020/21	21	568

A 100 éves iskolánk neve is többször változott.

• 1920 szeptemberétől Gyömrői Római Katolikus Polgári Fiú és Lány iskola néven kezdte meg működését.
• 1946 és 48 között (a polgári iskola megszűnése után és az állami általános iskolai oktatás bevezetése előtt) iskolánk neve Állami Római Katolikus Általános Fiúiskola és Állami Római Katolikus Általános Lányiskola volt.
• 1948-tól Kossuth Ferenc utcai Állami Általános Iskola lett.
• 1965 szeptemberétől 4. számú Általános Iskola lett a neve.
• 1992-től 4. számú Általános Iskola és Szakiskola.
• 2000. május 20-tól Fekete István Általános Iskola és Szakiskola.
• 2013-tól Gyömrői Fekete István Általános Iskola és Szakiskola.
• 2017-től Gyömrői Fekete István Általános Iskola.

Iskolánkban a tanulólétszám folyamatos növekedése, valamint a délelőtt-délutáni tanítás megszűnése miatt folyamatosan szükséges volt a bővülés. Az épületek állagában sokáig nem történtek jelentősebb változások. Pontosabb információink, képeink az 1970-es évektől vannak.

A kezdeti széntüzelésű kályhákat az olajkályhák váltották fel, ezek biztosították a meleget a tantermekben egészen a 80-as évek végéig, amikor megépült a központi fűtési rendszer, amely egy évig széntüzelésű, majd néhány évig olajégős kazánokkal működött. Földgáztüzelésre 1993-ban álltunk át.

A 60-as évek elején bővült az iskola. A községi tanács tulajdonába került a Jókai utcai napközi épülete, amelyben egy napköziotthonos csoport és az Úttörőház kihelyezett kertészeti szakköre kapott helyet. Ez utóbbi a gyereklétszám fokozatos növekedésével a 70-es évek közepére kiszorult innen.

Később a meglévő épületrészeket alakították át, illetve foghíj beépítéssel, hozzáépítéssel alakítottak ki új tantermeket. Így épült meg az 1962/63-as tanévre a technika terem, 1978-ban a tornaszoba. Ugyancsak 1978-ban készült el az udvaron az aszfaltozott kézilabdapálya illetve röplabdapálya. A WC-vizesblokk épülete a központi fűtéssel egyidőben készült el.

Az 1990/92-es tanév kezdetén vettük birtokba a főépülethez hozzáépített 4+1 tantermes épületszárnyat. 1992-től indult el iskolánkban a szakiskolai képzés (erről külön írásban olvashatnak). Ebben az időben költözött át az alsó tagozat a Deák Ferenc utcából a Kossuth Ferenc utcába.

1994-ben megépült a tornacsarnokunk. 1998-ban a WC-vizesblokk fölötti tetőtérben két kisebb tantermet sikerült kialakítani pályázati pénzből. 2002-ben épült meg a Jókai utcai új alsó tagozatos épületrész, amelynek földszintjén 4 tanterem van. 4 évvel később beépült a tetőtéri rész is, így újabb 4 tanteremben tanulhattak legifjabb tanulóink.

Ekkor még azt gondoltuk, hogy ez az új iskolaszárny hosszú időre megoldja problémáinkat. Tévedtünk. Városunkban 2002 után intenzív lakásépítések kezdődtek. Sorra nőttek ki a földből a sorházak, a társasházak, egész lakóparkok alakultak ki. Mivel az új beköltözők főleg fiatal, gyerekes családok voltak, a tanulólétszámunk még a korábbinál is nagyobb mértékben emelkedett.

Az 1990-es rendszerváltozás jelentős változásokat hozott az oktatásügyben is. Megalakultak az önkormányzatok, az iskola fenntartója is az önkormányzat lett. 1991 júliusától önálló gazdálkodási jogkört kapott az iskola. Önálló költségvetéssel, gazdasági vezetővel rendelkezett. Ez a rendszer 2013-ig működött, amikor is országosan megalakultak a tankerületi központok. Az iskola fenntartója az állam lett, megszűntek az önálló gazdálkodási jogkörök.

A létszámnövekedéshez az is hozzájárult, hogy iskolánk társadalmi megítélése, elfogadottsága sokat javult. Szívesen íratják be hozzánk a szülők gyerekeiket másik körzetből, sőt másik településről is. Napjainkban a nem körzetes tanulók aránya 40% körül van és több mint 30 tanuló jár másik településről iskolánkba.

2019-ben az önkormányzat által megvásárolt szomszédos telken 2 db konténertanterem telepítésére volt szükség, mert máshogy nem tudtuk az osztályokat elhelyezni.

Mára kinőttük az iskolánkat. Az optimálisnak mondható 16 tanulócsoport helyett a 2020/21-es tanévben 21 osztályunk van. Tanulólétszámunk a 400-420 fő helyett meghaladja az 560 főt. A túlzsúfoltságon túl – ami a tantermeken kívül a tornateremben, az ebédlőben, az udvaron is érzékelhető – komoly gondot jelent a fő épület tragikus műszaki állapota is. Kicsik a tantermek, a rossz nyílászárók, a korszerűtlen fűtés és elektromos hálózat, a beázó tetőszerkezet napi beavatkozást, folyamatos javítást igényel.

Megérett a helyzet a változásra, új iskolára van szükség. A Monori Tankerület vezetője dr. Hrutkáné Molnár Monika elfogadta az érveinket és kezdeményezte a minisztériumnál egy új iskola megépítését. 2019. november 20-án született kormánydöntés egy új iskola megépítéséről. Hogy ez milyen iskola lesz, mikor fog megépülni, arról évkönyvünk végén az iskola jövőjéről szóló fejezetben olvashatnak.

2000. május 20-án felvette Fekete István író nevét. Kézenfekvő volt a névválasztás, hiszen iskolánkban komoly hagyománya van a természetjárásnak, a túrázásnak, a táborozásnak. Céljaink között mindig kiemelt szerepet kap a természet védelmére, szeretetére való nevelés. Minden tanévben tavasszal egy egésznapos programot szervezünk a szabadba, túrával, ügyességi feladatokkal, játékkal. A kezdetektől részt veszünk a Fekete István nevét viselő iskolák országos találkozóján, melynek Kele Napja a neve. Itt különböző pályázatokon, helyben szervezett versenyeken vehetnek részt a tanulók, miközben megismerkedünk a rendező iskola életével és az adott település nevezetességeivel. Két alkalommal – 2006-ban és 2017-ben – mi voltunk a találkozó házigazdái.

Az oktatásban zajló folyamatos változások természetesen befolyásolták iskolánk mindennapi életét is. Az elmúlt évtizedekben egymást követték a tantervi módosítások. Jelentős mértékben és folyamatosan változtak a tantárgyak a követelmények, a tananyag és a tankönyvek is. Ezeket mind számbavenni szinte lehetetlenség, de néhányat közülük megemlítek.

1946-tól vált kötelezővé az általános iskolában az orosz nyelv oktatása – tanulása. Ez egészen 1989-ig megmaradt. Ekkortól szabadon választható a kötelező idegen nyelv. Az orosz nyelvet iskolánkban az angol nyelv váltotta fel. A kezdetekben komoly gondot okozott az angol nyelvtanár hiány. Két évig amerikai fiatalok tanították az angol nyelvet iskolánkban.

1980-as évek végétől fokozatosan elterjedtek a számítógépek az iskolában, ezért bevezettük a számítástechnikai ismeretek oktatását. Mára már elképzelhetetlen az iskolai élet a számítógépek nélkül, hiszen az oktatáson kívül a teljes iskolai adminisztráció, könyvelés, ügyintézés számítógépeken történik.

2018-tól megszűntek a hagyományos papír alapú naplók és ellenőrzőkönyvek a digitális napló bevezetésével. A szülői házzal való kapcsolattartás is ezen a rendszeren keresztül történik főként. Fontos információforrás a szülők számára az iskolánk honlapja.

2013-tól vezették be a hit és erkölcstan tantárgyakat. Iskolánkban 4 felekezet hitoktatói tartanak hitórákat tanulóink részére. Ezek Római Katolikus Egyház, Református Egyház, Evangélikus Egyház és HIT Gyülekezete.

2013-tól indult felmenő rendszerben a mindennapos testnevelés is. A heti öt testnevelés órából 3-at tudunk a tornacsarnokunkban elhelyezni két óra tömbösítve a délutáni órákban van megtartva a tanulóknak.

A tantervi követelményekkel párhuzamosan folyamatosan változtak a tantárgyak is. Néhányat ezek közül is megemlítek: élővilág helyett ma már biológiát tanítunk. A gyakorlati foglalkozást és háztartási ismereteket a technika tantárgy váltotta fel. Orosz nyelv helyett angolt tanítunk (néhány évig francia nyelvoktatás is volt). Új tantárgy a számítástechnikai ismeretek, amelyet később informatikára neveztek át, legújabban pedig az új nemzeti alaptantervben a digitális kultúra nevet kapta. A legújabb kor tantárgyai a mozgókép és médiaismeret, a természetismeret, a hon é s népismeret.

Hajdú András