“Pár nap múlva Pesten leszek, lakásom: Veres Pálné utca 4.”

December 11-én a 8.b és még néhány érdeklődő diák a 8. a-ból felkerekedett, hogy meglátogassa a budapesti Ady Endre Emlékmúzeumot.

Mivel most irodalomból erről a híres költőről tanulunk, nagyon örültem a lehetőségnek. Izgatott voltam előző nap, de szerintem nem hiába. Az út nem volt túl hosszú a múzeumig. Amint odaértünk, megálltunk egy gyors tízóraira a közeli téren, mert kicsit korán érkeztünk. Miután ez is megvolt, végre bemehettünk ebbe a nem túl nagy, de annál szebb lakásba. Mint kiderült, az ilyen polgári házak a századfordulón még nagyon ritkák voltak, mert ebbe nemcsak víz, áram, telefon volt bevezetve, de lift is működött. Amikor beléptünk, egy kedves hölgy beszélt kicsit Adyról és Csinszkáról. Ezt egy olyan szobában tette meg, ahol minden falon képek láthatóak a költőről. Ady itt élte le utolsó éveit. Már mikor ideköltöztek, nagyon beteg volt a költő, így Berta terve nem valósulhatott meg, miszerint egy írói szalont szeretett volna biztosítani férjének. A barátok már csak beteglátogatóba jöhettek.

A lakásban lévő egyedi bútorok engem kifejezetten megfogtak. Kicsit furcsállottuk a többiekkel, hogy miért ilyen kicsik az ágyak. Arról nem is beszélve, hogy Csinszka leszedette az ajtókat, és a helyükre függönyt tetetett, mivel mindketten nagyon szerették a színházat, és mert így a beteg költőnek is könnyebb lehetett a közlekedés. Találtunk még egy gyönyörű íróasztalt is, amin versek voltak kirakva.
Miután elhagytuk a múzeumot, elmentünk a Central kávéház elé, ahol Ady gyakran megfordult, hogy lőjünk egy csoportképet is.
Mindezek után ebédeltünk egyet a Keleti pályaudvar melletti gyorséttermekben. Délben mindenki fáradtan, de tele élményekkel szállt fel a vonatra.

Számomra a nap fénypontja az volt, amikor magam elé képzelhettem, hogy a költő hogyan is írhatta csodás műveit. Mindenkinek ajánlom, hogy látogasson el a Veres Pálné utca 4-6-ba, aki szereti az irodalmat és Ady művészetét.

Mollink Patrik Lehel
8.b osztályos tanuló

 Az előző tanév sikeres eredményei után idén az alsósok is bekapcsolódtak az iskola tchoukball életébe. A harmadik és a negyedik évfolyamon minden osztályban bemutató órát tartottam és invitáltam a lelkes tanulókat a csütörtöki alsós tchoukball szakkörre. Ezeken a foglalkozásokon a tanulók elsajátíthatják a játék szabályait, mozdulatait, ezáltal egyre ügyesebben játszanak a mérkőzéseken. A tanév első versenyére december 12-én Táborfalván került sor, ahol 3 korcsoportban 1-1 csapat képviselte iskolánkat.

M10-es kategóriában a legfiatalabbak 1. helyezést értek el. Nagy izgalommal várták az első megmérettetést, ahol más iskolák csapataival szemben kellett bizonyítaniuk. Egyetlen csapattól kaptak ki, mindössze 2 ponttal. Nagyon jó volt látni a lelkesedésüket a pályán és örömüket a győzelmek után.

Csapattagok: Sipos Irina, Erdélyi Botond, Lang Simon, Ricza Benett, Drizner Vince, Baumgartner Martin, Szabó Richárd, Barta Dávid

M12-es kategóriában nagyon szoros mérkőzéseket játszottak a csapatok, sokszor 1-2 pont különbség volt csak a két csapat között. Végül a szerencse nem állt mellettünk és az 5. helyen zártak a versenyzőink.

Csapattagok: Kicsid Klementina, Molnár Letti, Fattorini Antonio, Fattorini Ricardo, Ricza Marcell, Lang Mátyás, Szabó Dávid

M14-es kategóriában a legidősebbek kiegyensúlyozott játékkal a 2. helyet szerezték meg. Ebben a korosztályban már nem csak a játéké volt a főszerep, hanem a játékvezetést is gyakorolták a versenyzők. Amikor épp nem játszottak, akkor a sípot fújták a kisebbek mérkőzésein.

Csapattagok: Nagy-Kiss Lili, Hegyeshalmi Vanda, Bánó Vince, Csatári Domonkos, Nándori Máté, Böröcz Bertalan, Homan Dániel.

Gratulálok minden résztvevőnek!

Köszönjük iskolánk alapítványának és a szülőknek, hogy segítették csapatainkat az utaztatásban!

Hajrá Lázadó Labdák!

Tamás Kornélia
testnevelőtanár

Iskolánkba vendégként érkezett a Hadtörténeti Intézet és Múzeum múzeumpedagógusa, aki rendkívül érdekes előadást tartott a második világháború korszakáról.

Az előadás középpontjában Magyarország részvétele a háborúban állt. Megismerkedtünk a Horthy-korszakkal, a háborúból való kiugrási kísérlettel, valamint Budapest ostromának eseményeivel is.
A múzeumpedagógus részletesen mesélt a sztálingrádi csatáról, és számokkal, adatokkal szemléltette, milyen hatalmas emberi és technikai erőfeszítést igényelt a háború. Sok érdekes információt tudtunk meg a korszak hadászati eszközeiről, tankjairól, fegyvereiről és a katonák mindennapi életéről is.

Az előadás különlegessége az volt, hogy eredeti és korhű fegyvereket, felszereléseket és katonai egyenruhákat is láthattunk. Nagy élményt jelentett, hogy ezeket megfoghattuk, felpróbálhattuk, sőt még gázálarcokat is kipróbálhattunk.

Köszönjük szépen, hogy ellátogatott hozzánk. Bízunk benne, hogy a jövőben is lesz lehetőségünk részt venni hasonló tartalmas programon.

Petróné Petrovánszki Anita