Kitűnő tanulók kirándulása

A tanév elején iskolánk tanárai által szervezett jutalomkiránduláson vehettek részt azok a gyerekek, akik az előző évet kitűnő tanulmányi eredménnyel zárták. Nem hiába mondják szüleink, hogy a kemény munka mindig meghozza gyümölcsét, mert amíg a többiek az iskolapadban üldögéltek, mi – kihasználva a szeptemberi napsütést – egy kellemes napot töltöttünk el Budapesten.

A 34 fős csapat tanáraink kíséretében reggel buszra szállt és bő egy óra alatt már meg is érkezett a Magyar Nemzeti Múzeumhoz. A múzeumpedagógiai foglalkozások előtt bejárhattuk a kertet és megcsodáltuk a hatalmas lépcsősort és az oszlopokat.  Amikor megérkeztek a vezetőink és bekísértek minket a hatalmas előcsarnokba, két csoportra váltunk szét. Az ötödikesek a lovagkor világával ismerkedhettek meg, felpróbálhatták a páncélinget, felvehették a lovagok és úrnőik akkor divatos öltözékeit, kipróbálhatták a kardforgatást, megismerkedtek a lovagkori erényekkel, a lovagi tornákkal és azzal, hogy milyen is volt az élet egy középkori várban.

A nagyobbak a barokk kor mesevilágával ismerkedtek meg, a kastélyok világával, a furcsa, akkor divatos fűzőkkel, krinolinokkal, parókákkal. A teremben nagyon sok korabeli tányért, evőeszközt, ruhát, ékszert és hangszert láthattunk. Sokat hallottunk Mária Teréziáról is. Tényleg sok érdekes dolgot hallhattunk.

A foglalkozások után, kihasználva a kellemes időt, elmentünk a Margit-szigetre. A Japánkertben pihentünk és ebédeltünk, közben pedig csapatokban egy totót töltöttünk ki. Sok csapatnak volt hasonló pontszáma a játék végén, de mivel minden csapat kapott gumicukrot, így mind az öt harmadik helyezést elért csoport elégedett volt. Ezután elsétáltunk a zenélő szökőkúthoz, ami kb. 15 percig zenélt és a vízsugarak igazán érdekes táncot lejtettek. Visszafelé már nem igazán volt kedvünk sétálni, ezért felszálltunk a helyi buszra, így 5 perc alatt vissza is értünk a buszunkhoz a parkolóba.

Szerintem nagyon szórakoztató volt az egész, és remélem, hogy máskor is lesz ilyen lehetőség, és én is ott lehetek majd.

Józsi Szófia Lola

7.b

Vélemény, hozzászólás?