2022. június 02-án, csütörtökön reggel hétkor egy hosszú folyamat eredményképpen egy kisebb- 45 fős- hetedikes csapat és három kísérő pedagógus buszra szállt és elindult egy négy napos kalandozásra Szlovákiába.

A Határtalanul! pályázatot még tanév elején elindítottuk Halmágyi Nóra kolléganőnk segítségével. Több úticél közül választhattunk a Csillagösvény Utazási Iroda kínálatából. Fontos szempont volt számunkra, hogy a programok változatosak legyenek, találjunk túrázási lehetőséget és gyönyörű városokat, várakat is megismerhessünk.

A kirándulástól elsősorban azt vártuk, hogy tanulóinkkal felfedeztetjük és megértetjük, hogy a határon túl élő magyarokkal mi összetartozunk. Egy nyelvet beszélünk, kulturális gyökereink, népi hagyományaink ugyanazok. Az élményszerű tanulással pedig tartósak lesznek az elsajátított ismeretek. A Szepesség kiemelt helyszíneit látogattuk meg. Eljutottunk a vadregényes Szlovák Paradicsom Nemzeti Parkba; Lőcsére, a térség egyik legszebb városába; Közép-Európa legnagyobb erődjét is felfedeztük, a méltán híres Szepes várát; Késmárkon Thököly Imre, Kassán pedig II. Rákóczi Ferenc mauzóleumában tisztelegtünk a két nagy fejedelem előtt.

Indulásunk napján mindenki nagy izgalommal várta, hogy átlépjük a határt, hiszen a világjárvány miatt ez volt az első „ottalvós” kirándulása az évfolyamnak és a gyerekek közül többen még sosem jártak külföldön. Pár órás utazás után érkeztünk meg Kassára, ahol lenyűgözött minket a városközpont hangulatos utcáin sétálgatva a gyönyörűen felújított épületek látványa. Sétánk során megnéztük a Miklós-börtönt, az Állami Színházat, az impozáns szökőkutat, nem hagytuk ki az Orbán torony és a Szent Orbán harang megtekintését sem. A Fő tér közepén a monumentális gótikus Szent Erzsébet-székesegyház a Felvidék legcsodálatosabb középkori műemléke. A dómban megkoszorúztuk II. Rákóczi Ferenc kőkoporsóját, valamint édesanyja, a munkácsi hős Zrínyi Ilona és gróf Bercsényi Miklós szarkofágját. Ezután újra buszra szálltunk és elindultunk Rozsnyóba, ahol II. Rákóczi Ferenc fejedelmi rezidenciája volt. Megcsodáltuk a Bányászok terét, a püspöki palotát, a Nehrer-házat, a 17. századi egykori jezsuita templomot és Andrássy Franciska carrarai márványból faragott mellszobrát.

Utazásunk második napja is nagyon izgalmas volt. Kanyargós hegyi utakon, jutottunk el a Szlovák Paradicsom Nemzeti Parkba, ahol az UNESCO Világörökség részét képező jégbarlangot kerestük fel, az örök jég birodalmát. Már a barlanghoz vezető kb. 1 km hosszú tanösvény is bámulatos volt, nem is beszélve a barlangban található számos lenyűgöző természet alkotta jégszoborról, jégfüggönyről és más pazar látnivalókról. Mélységét és hosszát tekintve a barlangot Európa legnagyobb jégbarlangjai közt tartják számon, a jégfalak elérik a 26 méteres vastagságot is. A nap második felét Lőcsén töltöttük, meglátogattuk a Szepesi Múzeumot, mely a reneszánsz világi építészet legjelentősebb remekművei közé tartozik a Szepességben. Bementünk a Szent Jakab katedrálisba, az egykori Magyarország egyik legszebb templomába. Kissé fáradtan indultunk tovább az utolsó állomásunkra, hogy felkeressük Közép-Európa legnagyobb kiterjedésű erődítményét, Szepes várát, ahol Szapolyai János magyar király született. Bár a várba vezető úton már alig bírtunk felmenni, a csodálatos panoráma kárpótolt mindenért. Jól esett a hősítő jégkrém a gyerekeknek a terület felfedezése során, a szálláson elfogyasztott finom vacsora is nagyon jól esett mindenkinek a hosszú nap után, melyet a Gerlachfalvi-csúcs lábánál, Tátracsorbán fogyasztottunk el egy hangulatos szállodában.

Kalandozásunk harmadik reggelén megint hatkor csörgött az óra, hétkor már reggeliztünk, nyolc órakor pedig már a buszon ültünk, az úti cél Késmárk volt. Az evangélikus templomban megkoszorúztuk Zrínyi Ilona második férjének, gróf Thököly Imrének a szarkofágját, de előtte meglátogattuk az UNESCO Világörökség részét képező cipszer fatemplomot is. Ez az egyedülálló faépítmény főként vörösfenyőből készült és egyetlen fém alkatrészt sem használtak fel hozzá, 1717-ben építették fel egy év alatt. Következő állomásunk Ólubló volt. Lubló vára a 14. században épült, 711 méter magas hegycsúcson emelkedik az ég felé, gyönyörűen felújított épületrészekkel. A vár lábánál található a falumúzeum, mely jellegzetes népi épületek gyűjteményéből tevődik össze, így egy festői szépségű váraljai települést juttat eszünkbe. A gyerekek legnagyobb örömére a várban még egy ragadozó madár bemutatón, reptetésen is részt vehettünk. Délután a Vöröskolostortól sétáltunk a Dunajec-áttörés tanösvényen. A túra kb. 7 km hosszú volt, festői panoráma tárult elénk, a táj minden arcát megmutatta, láthattuk a meredek sziklafalakat, dús erdőket napsütésben és szitáló esőben is.

Az utolsó napon vegyes érzelmekkel szálltunk fel a buszra. Részben mindenki elfáradt az elmúlt napok bőséges programsorozata miatt, a gyerekeknek kezdett kicsit honvágya is lenni már, más részről vágytunk még az újabb élményekre. Talán a négy napos program legszebb helyére jutottunk el vasárnap. A Szlovák Paradicsomban túráztunk a Tamásfalvi-kilátóhoz. A Nemzeti Park Legszebb panorámája fogadott minket, lélegzetelállító látvány tárult elénk, belátni innen a Fehér-patak szurdokába, a Hernád áttörésébe. Feltűntek a Magas-Tátra hegycsúcsai is. Utazásunkat egy újabb csodás kis városban, Iglóban zártuk le, ahol a Felvidék legmagasabb templomtornya található. Ezután már hazafelé indultunk, késő este fáradtan, de élményekkel tele értünk haza.

Balázs Emese, Vassné Bodó Edina és Kostenszky Gábor

Lefékezett a busz és éreztem, hogy ez egy remek nap lesz. Bementünk és egy közös szekrénybe tettük le a táskáinkat, aztán el is indulhattunk felfedezni a Csodák Palotáját. Az alsó szinten interaktív kiállítás várt minket, illetve egy olyan szoba, ahol a mágnesek vonzásáról láthattunk érdekes kiállítást.

A felső szinten 5D és 9D mozi, illúziókat bemutató kiállítás, tudományos kiállítás, Richter Gedeon labor és büfé várt ránk. 13 órától az elektromosságról tartottak egy előadást, amit megnéztünk. Még egyszer körbementünk az épületben majd indultunk is vissza Gyömrőre.

Fantasztikus nap volt, sok érdekes dolgot láthattunk és halhattunk az előadások és a kiállítások folyamán.

Imre Flóra

A verseny célja alapvetően az volt, hogy újra és újra tudatosítsuk a fizika jelentőségét. Fontos szerepet kapott a fizika törvényeinek, szabályainak felismerése a hétköznapok során előforduló jelenségekben, valamint a szaknyelv és a konyhanyelv egymáshoz rendelése is.

Nem a hagyományos „oldjunk meg minél rövidebb idő alatt minél több feladatot” jellegű megmérettetésben vettek részt a diákok. Egyszerű tippelhető feleletválasztós kérdések, keresztrejtvények, gondolkodtató feladványok, szövegértelmezés szerepelt a feladatok között… – na jó, egy kis számolás is beugrott – és minden típusból négy különböző változatból választhattak a versenyzők. A tanulók maguk osztották be és választották ki, hogy melyik változatot oldják meg és arra mennyi időt szánnak rá.  Ennek több előnye is van. A kisebb pontértékű feladatokból is lehetett több pontot gyűjteni, így bárki érhetett el sikert, de ami még fontosabb, hogy mindenki fejlődött a verseny során.

A versenyen tizenkét 7. osztályos tanuló vett részt. A részvételt értékeltük, a legtöbb pontot elért résztvevőket díjaztuk.

A helyezettek:

I. helyezett: Bata Márton
II. helyezett: Jarina Viktor
III. helyezett: Kovács Dániel

Leopold Győző
szervező