Május 12-én este a hetedik évfolyamos tanulóink egy kisebb csapata ellátogatott a Tápiómenti Csillagvizsgálóba, ahol egy érdekes előadáson vettünk részt, melynek fő témája a Naprendszer volt. Kipróbálhattuk a csillagvizsgáló távcsöveit, a Holdat kémlelhettük két eszközön keresztül is.

Az előadás során nagyon sok érdekességet hallhattak a gyerekek. Természetesen a Naprendszer minden bolygóját megismertük, megtudtuk az okát, hogy miért látjuk a Holdnak mindig ugyanazt a felét a Földről. Bármilyen furcsa is, de télen vagyunk közelebb a Naphoz. Láthattunk valós képeket rekord méretű napkitörésekről. Megtudtuk, hogy mik is azok az exobolygók és hogyan vizsgálják az élet lehetséges jelenlétét ezeken a több fényévnyi távolságra lévő földszerű bolygókon. A pár nappal azelőtti nagy bejelentésről is beszélgettünk, amely minden csillagász számára igazi tudományos áttörés – fénykép készült a galaxisunk közepén található óriási fekete lyukról! Az előadás közben két meteorit darabkát is kézbe vehettünk, egy fémalapút és egy nagyobb, kőzetalapút is.

A távcsöves bemutató során a Holdról hallhattunk sok érdekességet és persze központi téma volt az 1969-es Holdra szállás is. Sok-sok krátert láthattunk, némelyik igazán furcsa formájú volt, persze a gyerekek fantáziája kimeríthetetlen és jobbnál jobb neveket találtak ki a krátereknek.

Sötétedés után megpróbáltunk lencsevégre kapni néhány csillagot is, kisebb-nagyobb sikerrel, mert a Hold fénye sokáig elnyomta a távoli csillagok fénysugarait.

Külön öröm volt számunkra, hogy az egyik távcsövet egy fiatal gyömrői csillagász hölgy kezelte! Nagyon szépen köszönjük a csillagvizsgáló önkénteseinek ezt az élményt!

Vassné Bodó Edina és Leopold Győző

Május 3-án az ötödikesekkel Kiskőrösre utaztunk a János Vitéz Kiállítóközpontba.

Ahogy lefékezett a busz, éreztem, hogy aznap nagy élményben lesz részem. Az első dolog, amit megnézhettünk, a templom volt, ahol Petőfit keresztelték. Azonnal visszarepültem gondolatban az időben, és szinte hallottam a pap szavait, és láttam magam előtt a gyermekét féltő, gondterhelt anyát. Aztán a házhoz érkeztünk, ahol született. A gondolatom még mindig a múltban járt. Hallottam a kis Petőfit felsírni, és éreztem azt a boldog, de mégis aggodalommal teli érzést, amit akkor Petőfi anyja s apja érezhetett.

„Vajon mi lesz ebből a gyönge fiúból?”

Akkor még nem is sejthették, hogy mennyire sikeres és tehetséges költő lesz, és a forradalom fontos szereplője. Utána egy vályogházat, a szlovák tájházat néztük meg. Elképzeltem, hogy milyen is lehetett itt élni, és átéreztem, hogy mennyire fontos volt nekik a hit.

Majd régi játékokat próbáltunk ki. Lovagoltunk “szilaj nádparipán”, petrencés rudat tartottunk, egylábon álltunk minél hosszabb ideig. (Sajnos, a cseréptörésre nem került sor.) Milyen érdekes volt belegondolni, hogy ezeket a furcsa játékokat játszották akkor régen a gyerekek, köztük Petőfi is. Ezután mentünk a kiállítóközpontba. Itt sok érdekes játék várt ránk: 3D-s kirakó, számtalan tologatós kirakó, egy óriási társasjáték, memóriakártyák.

Majd jött a nap csúcspontja. Megnézhettük, meghallgathattuk és beleélhettük magunkat abba a hihetetlenül csodálatos történetbe, amit Petőfi megteremtett a képzeletében, tollat fogott és leírt. A mese most megelevenedett előttünk. Egy labirintusban tablet segítségével végigjártuk Kukorica Jancsi útját. Éreztük a fájdalmat, amit Jancsi érzett, amikor Iluskájától elvált, a boldogságot, amit a zsák arany láttán érzett, és átéltük a szomorúságot, amit Iluska halála után elszenvedett. Amikor leszakítottuk a rózsát, megöltük a sárkánykígyót, belekapaszkodtunk a felhőbe, amikor döntenünk kellett, hogy elvisszük-e a zsiványok aranyát, vagy amikor meg kellett dobnunk az óriás királyt, mind átéltük a mese lényegét.

Mindnyájan nagyon élveztük ezt a kalandot. A nap végét feldobtuk 1-2 gombóc fagyival a Bim-Bam cukrászdában. Remek kirándulás volt, mindenki jól érezte magát, máskor is szívesen visszamennénk oda.

Brandenburg Berta Emma és Szeles Gergő gondolatai

Iskolánk névadójának emlékére ebben a tanévben is akadályversenyt szerveztünk a felső tagozatos diákoknak. A versenyt megelőző napokban szorgalmasan készültek az osztályok. Csapatokat alakítottak, frappáns neveket találtak ki, menetlevelet rajzoltak, csatakiáltást tanultak, zászlót, kitűzőt készítettek, hogy megmutassák a csapatuk egységét.

Az esemény napján a borús idő okozott némi aggodalmat, de szerencsére igazán kellemes, kiránduló időnk lett végül. A verseny a városi uszodától a Kőtojásig tartott, a gyerekeknek 11 akadályt kellett legyőzniük az út során. A gyalogtúrát megszakító állomásokon különféle vicces, ügyességi feladatokkal kellett megküzdenie a csapatoknak. Volt mocsárjárás, pecázás, lábnyomfelismerés, célbadobás, mindenféle labdajáték, szóval sok-sok olyan feladat, ahol a gyerekek kipróbálhatták talpraesettségüket, kézügyességüket, gyorsaságukat.

Bár az akadálynap fő célja a kirándulás, a versenyzés és persze a vidám pillanatok megélése, nem titkolt célunk, hogy a felnövekvő generációt a természet megóvására és szeretetére is neveljük. Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink megértsék, az erdőben mi vagyunk a vendégek, nem illik szemetelni, kárt okozni a természetben.

A verseny végeztével a gyerekek vidáman vették birtokba a Kőtojás környékén lévő füves területet, fociztak, tollaslabdáztak, fogócskáztak. Voltak, akik a közeli erdős részen bunkert építettek, mások letelepedtek egy plédre és kártyáztak, társasoztak vagy csak a visszaútra gyűjtöttek egy kis erőt.

Köszönjük a szülői munkaközösségnek, hogy a verseny végállomásához friss vizet és játékokat hoztak a gyerekeknek, ezzel is segítve az akadálynap lebonyolítását.

Bár a reggeli időszakban még igencsak lógott az eső lába, nem gondoltuk volna, hogy megússzuk szárazon a napot, a gyerekek vidámsága, lelkesedése elűzte a felhőket és végül egy izgalmas, eseménydús napot tölthettünk el a természetben.

Vassné Bodó Edina

Buszos városnézés angol nyelvű idegenvezetéssel

Az angol nyelvi munkaközösség tagjai gondoltak egy merészet, és április 29-re megszervezték az első budapesti városnézést – angol nyelvű idegenvezetéssel. A cél az volt, hogy élményeken keresztül ismerjék meg a diákok a budapesti nevezetességeket. Budapest szépségeinek és értékeinek megismerésén túl, a diákoknak lehetőségük nyílt az angol szókincsük elmélyítésére is a városhoz kapcsolódó témakörökben.A városlátogatáson iskolánk 7. és 8. évfolyamáról 32 lelkes diák vett részt. A program során a résztvevők számos új információt és érdekességet tudtak meg a Budai Várnegyedről, a Hősök teréről, megcsodálhatták a város gyönyörű látképét a Halászbástyáról, valamint megtudták, miben hasonlít egymásra a londoni Parlament és a budapesti Országház.

Az angol nyelvű városismereti kvíz segítségével kis csapatokban próbára tehették a helyismeretüket. A diákok nagyon élvezték a kvízben elrejtett kihívásokat és igyekeztek minél többet teljesíteni, ezáltal gyarapítva pontszámaikat. A legjobb csapatokat egy apró budapesti ajándékkal jutalmaztuk meg.

A programot egy közös fagyizással zártuk a Városligetben. A legjobb fotókat és szelfiket hamarosan kiállítjuk a suliban.

Erdélyi Andrea