Rendhagyó irodalomórát tartottunk nyolcadikos diákjaimmal a budapesti Fiumei úti sírkertben, ahol történelmünk, művészeti örökségünk legnagyobb alakjai nyugszanak.

Rendhagyó volt a helyszín, hiszen a sírok között sétálgatva – amelyek többsége valóságos műalkotás – beszélgettünk a valaha élt költőkről, írókról, történelmi alakokról, akikről eddig csak az iskolában tanultunk. Rendhagyó volt az is, hogy egy-egy költőnagyság sírja mellett a diákok elevenítették fel az életutakat, osztották meg társaikkal azokat az érdekességeket, amelyeket kutatómunkájuk során találtak. A hatalmas platánok, gesztenyefák árnyai alatt hallhattunk tőlük szép költeményeket, vagy éppen közösen idéztünk fel ismert verssorokat.

Az iskolai élmények új jelentést kaptak ebben a csodaszép környezetben. Szembesültek a fiatalok azzal, hogy a tankönyvek szereplői ugyanolyan földi halandók voltak, mint bármelyikünk. Hálásan tekintünk rájuk, amiért oly sok szép történetet, gondolatot, emberi érzést vetettek papírra az irodalom különleges nyelvén, és hagytak örökül számunkra, amelyekből nap mint nap töltekezhetünk.

Bízom abban, hogy ez a szép tavaszi délelőtt meghatározó élmény marad minden résztvevő számára.

Hajdúné Molnár Éva